Kőbe dermedve illeszkedik a szikra |
Harmóniakert |
Copyright © Mező Tibor, 2007 Minden jog fenntartva |
Kezdőlap |
Opus |
Szótagtár és Szótár |
Szolgáltatás |
Szentkuthy Miklós 1986 mesteremnek mestere
Foto: Vahl Ottó
|
Távozóban
Elbúcsúzom, de szívem itt hagyom, s mikor fakul az emlék, én visszajönnék.
Nézném a szemed, hogy az egykori erezet megújulón kösse lelkünket össze.
Kérdeznélek: mit tett az élet megint veled? Adnál feleletet.
Pörgőbb az idő bennünk, midőn betegek lettünk. S megyünk együtt.
Hittünk a változásban, hogy egymásban tárul fel újra a megoldás kulcsa.
S a vita hevében, ha valaki szívében harag támadt, kapott választ,
mert a szeretet volt, ami igazgatott, ami juttatott jó vagy rossz napot.
Ide visszajönnék, s ha kérdenék jöttöm az új tagok, én csak hallgatok.
|
Írd meg véleményed a versről, és küldd el a szerzőnek: |
Hozzászólás |