|
Kőbe dermedve illeszkedik a szikra |
|
Harmóniakert |
|
Copyright © Mező Tibor, 2007 Minden jog fenntartva |
Mikor minden elmerül
Mikor minden elmerül, Verset írni sikerül. Egy sort hozzá Isten küld, A másikat magad szüld.
Mire jó, ha írni jó, A tegnapi kaptató Ma már csak köd, avagy hó, Semmi sincs mi biztató.
Mikor minden elmerül, A vég kínoz emberül, Mert szegény vagy legbelül, Kinek a vers sikerül.
Minek a vers, semminek, Hogyha nem kell senkinek, Idejét múlt tekintet A jövőbe tekinthet?
Mikor minden elmerül, A szenthited lemerül, De a versed sikerül, Hátra hagyod örökül.
Lássanak az emberek, És aki nem veti meg, Ami akkor sikerült, Mikor minden kimerült.
|
|
Írd meg véleményed a versről, és küldd el a szerzőnek: |
|
Hozzászólás |
|
Szentkuthy Miklós 1986 mesteremnek mestere
Foto: Vahl Ottó
|
|
Kezdőlap |
|
Opus |
|
Szótagtár és Szótár |
|
Szolgáltatás |